Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 2-i közleménye beszámolt arról, hogy a bizottság dec. 31-én ülést tartott. Felszólalt Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Szász János és Tüdős István. Az Ideiglenes Intézőbizottság megállapította, hogy jól halad a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása. Javasolta, hogy jan. 12-én az RMDSZ megyei elnökei üljenek össze tanácskozásra. Domokos Géza elnök beszámolt arról, hogy tájékoztatta Iliescu elnököt az RMDSZ megalakulásáról, céljairól, programpontjairól. Iliescu üdvözölte az RMDSZ megalakulását és megerősítette, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa intézményesen szavatolja a kisebbségi jogokat. Domokos Géza ismertette Horn Gyula külügyminiszterrel való megbeszélését, aki elmondta, a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain megegyeztek a kolozsvári és a debreceni konzulátus újramegnyitásáról. Horn Gyula azt is elmondta hogy a magyar külügyminisztérium a kormány nevében nyilatkozatban üdvözölte az RMDSZ megalakulását és támogatja az RMDSZ dec. 26-i kiáltványban foglalt alapleveket és célokat. Horváth Andor, az Ideiglenes Intéző Bizottság szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért és a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel. Corneliu Coposu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát. A kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti a saját anyanyelven történő oktatást, a közigazgatásban a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki, illetve ismerjék annak nyelvét. ? Erdély-szerte megalakulnak a Magyar Demokrata Ifjúság helyi szervezetei, amelyek rövidesen országos tanácskozásra ülnek össze. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága 1990. január 2-i közleménye Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ Horn Gyula dec. 29-én tett villámlátogatást Bukarestben, ahol a román vezetőkkel tárgyalt. /MTI/A
1990. február 1.
Constantin Oancea külügyminiszterhelyettes fogadta Szűcs Pál bukaresti magyar nagykövetet. Ez alkalommal továbbították Sergiu Celac külügyminiszter válaszát Horn Gyula magyar külügyminiszter levelére. A román fél ebben kifejezte óhaját, hogy folytassák a párbeszédet a román-magyar kapcsolatok új alapokra helyezése érdekében. A román kormány megerősítette beleegyezését a kolozsvári főkonzulátus újramegnyitását illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1990. november 17.
Szokai Imre külügyminisztériumi helyettes államtitkár nov. 15-e és 17-e között megbeszélést tartott Bukarestben Romulus Neaugu külügyi államtitkárral a két ország kapcsolatairól. Szokai Imrét fogadta Adrian Nastase külügyminiszter és Ion Iliescu elnök is. A Romániai Magyar Szó interjút készített Szokai Imrével. Az újságíró jelezte, hogy a Rompres közölte: a mostani tárgyalásokon a korábban előterjesztett román kezdeményezéseket vizsgálták meg. A román fél azt szeretné, ha a román javaslatokra vonatkozóan végleges megállapodás jöjjön létre. Szokai erre megjegyezte, a román hírügynökségnek nem ez az első híre, amely nem felel meg a valóságnak. Valójában azoknak, a kérdéseknek, melyeket most jegyzőkönyvbe rögzítettek, a 98 százalékát a magyar fél tette az asztalra, kezdve Horn Gyulával, aki elsőként látogatott tavaly a vérzivataros Bukarestbe. Horn Gyula látogatásakor a román fél kifejtette: elvileg egyetért a magyar javaslatokkal, részükről pedig javaslat nem hangzott el. Az akkor előterjesztett javaslatokat a magyar fél továbbfejlesztette. Ez év februárjában sor került egy külügyi szakértői konzultációra főosztályvezetői szinten, amelyen, a magyar fél a korábbi javaslatokat újabbakkal egészítette ki. A román főosztályvezetőnek nem volt felhatalmazása, hogy a felvetésekre reagáljon. A júliusi budapesti államtitkári találkozón a román fél valóban terjesztett elő javaslatokat, de ezekből csak három tekinthető román vonatkozású javaslatnak. Ezeket a javaslatokat Szokai már ismerte, mert ezeket Nicolae Ceusescu terjesztette elő Aradon Grósz Károlynak, a konstancai kikötő és a Duna-Fekete-tenger-csatorna hasznosításáról van bennük szó. Örvendetes, hogy az eredeti magyar javaslatok jelentős részét elfogadta, és most már sajátjának tekinti. Sajnálatos viszont, hogy a meghatározó jelentőségű javaslatokat nem akarja elfogadni. Szokai reménykedett benne, hogy a mostani tárgyaláson jegyzőkönyvben rögzítik, hogy mi a magyar és mi a román fél álláspontja. A dokumentum segítségével az utókor ellenőrizni tudja, ki mit mondott. Tavaly decemberben Horn Gyula fölvetette a kolozsvári magyar konzulátus újramegnyitását. Iliescu elnök akkor ezt válaszolta: "Mi sem természetesebb ennél, hiszen önöknek volt bátorságuk, hogy a mi mostani forradalmunkat támogassák!" A mostani tárgyaláson viszont a román fél időszerűtlennek tartja, hogy a magyar főkonzulátus folytassa munkáját. Szokai Nastase külügyminiszterrel is tárgyalt, aki leszögezte: nem tudják elfogadni, hogy a nemzeti kisebbségeknek kollektív jogai legyenek. Szokai Imre Iliescu elnöknek tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetét: javasolta, hogy december közepén kerüljön sor egy magyar román elnöki találkozóra. Iliescu a javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, de nem zárta ki, hogy más alkalommal létrejöjjön a találkozó. /Székely László: Keressük a kulcsot. Exluzív interjú Szokai Imrével, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az interjú a tárgyalás szünetében történt, olvasható a lapban az interjú után. A tárgyalás eredménytelenül zárult, jegyzőkönyvet nem írtak alá.
1990. december 17.
Az Országgyűlés dec. 17-i ülésén Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke ismertette a bizottság állásfoglalását a magyar-román viszonyról. Sajnálatosnak minősítették, hogy a magyar és román kormány képviselői között a múlt év végén született megállapodások - a román kormányszervek elutasító magtartása miatt - nem teljesülhettek, sőt, Romániában felerősödtek a nacionalista hangok, ismételten előfordul a történelem meghamisítása, és aggasztó méretűvé vált a szélsőséges elemek uszítása a nemzeti kisebbségek ellen. Horn Gyula a külügyi bizottság nevében mélységes aggodalmát fejezte ki a Tőkés László és Sütő András ellen indított alaptalan támadások miatt. A bizottság a kapcsolatok rendezéséhez nélkülözhetetlennek tartja a romániai magyarság egyéni és kollektív jogai érvényesítésének intézményes biztosítását, ugyanígy a főkonzulátusok működésének lehetővé tételét, valamint a Romániából Magyarországra menekültek ügyének rendezését. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
1991. február 2.
Horn Gyula, a külügyi bizottság vezetője ötpárti parlamenti delegáció élén utazott Bukarestbe /dec. 2-4./, a román parlament meghívására. Tárgyaltak az új román alkotmányról és a Hargita-Kovászna jelentésről, továbbá a kolozsvári konzulátus ügyéről. A küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, Iliescu elnök pedig Horn Gyulát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6., 7-8./
1991. február 4.
Dec. 4-én Bukarestben folytatta megbeszéléseit az Országgyűlés Horn Gyula vezette magyar külügyi bizottság. Elsőként a pártok vezetőivel tárgyaltak, de a pártok képviselete gyér volt, Corneliu Coposu sem jelent meg. Ioan Gavra, a Nemzeti Egységpárt képviselője viszont ott volt, de elutasítóan viselkedett. Szerinte Magyarországnak nem lehet véleménye a Hargita-Kovászna jelentésről. A magyar küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, majd Nastase külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Iliescu elnök fogadta Horn Gyulát, a találkozó után Iliescu pozitívan értékelte a megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8./
1991. február 7.
Horn Gyula bukaresti sajtóértekezletén kifejtette: "Mindenkivel sikerült találkoznunk, akivel a magyar-román viszonnyal, a nemzetközi helyzettel kapcsolatban fontos eszmecserét folytathattunk" Megnyugtató volt, hogy a tárgyaló felek többsége "nem vitatta azt, hogy nekünk jogunk van az itt élő magyarság kérdéseivel foglalkozni." Ez nem jelent beavatkozást. "Ugyanakkor vannak egyes politikusok itt, Romániában, akikben még élnek a régi fenntartások és görcsök. Időnként hisztérikus megnyilatkozások hangzanak el" Horn megállapította, hogy az ún. Hargita-Kovászna jelentés "kárt okoz az itteni magyarság, a Magyar Köztársaság és Románia kapcsolataiban." /"Európa normái és követelményei?" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./
1991. február 10.
1989. dec. 29-én magyar külügyminiszterként, első felelős külföldi politikusként Bukarestbe látogatott Horn Gyula. "Nos, mindabból, amiben akkor megállapodtunk, szinte semmi sem valósult meg, annak ellenére, hogy az akkori döntések mind konkrét tennivalókat jelentettek, ideértve a kolozsvári főkonzulátus megnyitását, újabb határátkelőhelyek létesítését..." - jelentette ki a Romániai Magyar Szónak adott interjújában. Kevés változás történt a magyarsághoz való viszonyulás terén. Sokan ellenséget látnak bennük. - A Román Televízió kiemelte, hogy Horn Gyula európai léptékűnek ítélte meg a román alkotmányt. Sokszor volt már a sajtó áldozata, de ilyesmivel, amit a Rompres követett el, "eddig még nem találkoztam", mondta. Valójában azt mondta, hogy az alkotmány fontos lépés az európai demokratikus alkotmányok felé, de ugyanakkor komoly hiányosságai is vannak, s ezek miatt "teljesen jogosnak tartom, hogy az RMDSZ képviselői nem szavazták meg azt." - A Hargita-Kovászna jelentés vizsgáló bizottságával kétszer is tanácskoztak, érdemi kérdéseikre azonban nem kaptak választ. - Horn Gyula kérte román partnereit, mondják meg, mikor került sor a magyar parlamentben románellenes kirohanásra vagy a határrevíziós szándék kinyilvánítására. Egyetlen ilyen példát sem tudtak felhozni. - A tárgyalások során a román partner azt akarta, hogy "válasszuk el az itteni magyarsággal összefüggő kérdéseket a kapcsolatok egyéb területeitől. Mi ezzel nem tudtunk egyetérteni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1991. április 23.
A román parlament külügyi bizottságának küldöttsége, élen Corneliu Manescu szenátorral, a bizottság elnökével kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Manescu megerősítette Iliescu elnök Göncz Árpád köztársasági elnöknek szóló meghívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ A román parlamenti küldöttség találkozott Horn Gyulával, a külügyi bizottság elnökével, és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
1991. október 21.
A magyar Országgyűlés okt. 21-i ülésén Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke felszólalásában elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy a romániai magyarság elleni rágalomkampány színhelye a román parlament. Korábban hasonló rágalomhadjáratot folytattak Tőkés László ellen. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy egyesek az RMDSZ betiltását követelik. Mindezek miatt Horn Gyula javasolta, hogy a két ország törvényhozása, külügyi bizottsága vegye fel egymással a kapcsolatot. Antall József miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány - a helsinki Záróokmány szellemében - a magyar-román viszony javítására törekszik. Sajnálattal állapította meg, hogy a kapcsolatépítést szolgáló magyar kezdeményezésekre visszautasítás volt a válasz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1991. október 23.
Traian Chebeleu külügyi szóvivő okt. 23-i sajtótájékoztatásán kommentálta Horn Gyulának a magyar Országgyűlésben elmondott felszólalását, aki elítélte a román parlamentben folyó magyarellenes rágalomhadjáratot. Chebeleu szerint Románia két megyéjében lezajlott eseményről volt szó, ez Románia belügye, nem vonatkozik a magyar-román kapcsolatokra. A román parlament külügyi bizottsága látogatásra hívta meg Horn Gyulát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1991. december 2.
Horn Gyula, a külügyi bizottság vezetője ötpárti parlamenti delegáció élén utazott Bukarestbe /dec. 2-4./, a román parlament meghívására. Tárgyaltak az új román alkotmányról és a Hargita-Kovászna jelentésről, továbbá a kolozsvári konzulátus ügyéről. A küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, Iliescu elnök pedig Horn Gyulát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6., 7-8./
1991. december 4.
Dec. 4-én Bukarestben folytatta megbeszéléseit az Országgyűlés Horn Gyula vezette magyar külügyi bizottság. Elsőként a pártok vezetőivel tárgyaltak, de a pártok képviselete gyér volt, Corneliu Coposu sem jelent meg. Ioan Gavra, a Nemzeti Egységpárt képviselője viszont ott volt, de elutasítóan viselkedett. Szerinte Magyarországnak nem lehet véleménye a Hargita-Kovászna jelentésről. A magyar küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, majd Nastase külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Iliescu elnök fogadta Horn Gyulát, a találkozó után Iliescu pozitívan értékelte a megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8./
1991. december 7.
Horn Gyula bukaresti sajtóértekezletén kifejtette: "Mindenkivel sikerült találkoznunk, akivel a magyar-román viszonnyal, a nemzetközi helyzettel kapcsolatban fontos eszmecserét folytathattunk" Megnyugtató volt, hogy a tárgyaló felek többsége "nem vitatta azt, hogy nekünk jogunk van az itt élő magyarság kérdéseivel foglalkozni." Ez nem jelent beavatkozást. "Ugyanakkor vannak egyes politikusok itt, Romániában, akikben még élnek a régi fenntartások és görcsök. Időnként hisztérikus megnyilatkozások hangzanak el" Horn megállapította, hogy az ún. Hargita-Kovászna jelentés "kárt okoz az itteni magyarság, a Magyar Köztársaság és Románia kapcsolataiban." /"Európa normái és követelményei?" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./
1991. december 10.
1989. dec. 29-én magyar külügyminiszterként, első felelős külföldi politikusként Bukarestbe látogatott Horn Gyula. "Nos, mindabból, amiben akkor megállapodtunk, szinte semmi sem valósult meg, annak ellenére, hogy az akkori döntések mind konkrét tennivalókat jelentettek, ideértve a kolozsvári főkonzulátus megnyitását, újabb határátkelőhelyek létesítését..." - jelentette ki a Romániai Magyar Szónak adott interjújában. Kevés változás történt a magyarsághoz való viszonyulás terén. Sokan ellenséget látnak bennük. - A Román Televízió kiemelte, hogy Horn Gyula európai léptékűnek ítélte meg a román alkotmányt. Sokszor volt már a sajtó áldozata, de ilyesmivel, amit a Rompres követett el, "eddig még nem találkoztam", mondta. Valójában azt mondta, hogy az alkotmány fontos lépés az európai demokratikus alkotmányok felé, de ugyanakkor komoly hiányosságai is vannak, s ezek miatt "teljesen jogosnak tartom, hogy az RMDSZ képviselői nem szavazták meg azt." - A Hargita-Kovászna jelentés vizsgáló bizottságával kétszer is tanácskoztak, érdemi kérdéseikre azonban nem kaptak választ. - Horn Gyula kérte román partnereit, mondják meg, mikor került sor a magyar parlamentben románellenes kirohanásra vagy a határrevíziós szándék kinyilvánítására. Egyetlen ilyen példát sem tudtak felhozni. - A tárgyalások során a román partner azt akarta, hogy "válasszuk el az itteni magyarsággal összefüggő kérdéseket a kapcsolatok egyéb területeitől. Mi ezzel nem tudtunk egyetérteni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1992. október 19.
Horn Gyula, az MSZP elnöke okt. 19-20-án látogatást tett Marosvásárhelyen, találkozott az RMDSZ Maros megyei vezetőivel. Az új román rendelkezésekre hivatkozva Maros megye prefektusa nem fogadta a magyar külügyi bizottság elnökét. /Népszabadság, okt. 24./
1992. október 23.
Horn Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az MSZP elnöke Tabajdi Csaba és Gellért Kiss Gábor társaságában Nagyváradra, Marosvásárhelyre, majd okt. 23-án Székelyudvarhelyre látogatott. Horn Gyulával Inczefi Tibor készített interjút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1993. július 14.
Teodor Melescanu külügyminiszter az MTI-nek adott interjújában nem ismerte el, hogy Horn Gyulának 1989. decemberi látogatása idején ígéretet tettek a Bolyai Egyetem és a kolozsvári főkonzulátus visszaállítására. Nincs jegyzőkönyv a találkozóról, mondta. A konzulátus csak konfrontációt okozna, vélekedett Melescanu. Magyarország azonos forgatókönyvet alkalmaz az összes szomszédos országokban élő kisebbségek tekintetében, egységes politikát folytat az e célra létrehozott összehangoló szervezetek révén, akkor nem lehet kizárni, hogy a szomszédos országok maguk is egyetértésre jussanak. A külügyminiszter megismételte javaslatát, hogy a két ország elnöke találkozzon egymással. /Baracs Dénes: Teodor Melescanu külügyminiszter interjúja az MTI bukaresti tudósítójának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./
1994. február 1.
Jan. 31-én Ion Donca budapesti román nagykövet vezetésével román küldöttség adta át Horn Gyulának, a Magyar Szocialista Párt elnökének Oliviu Gherman, a román kormánypárt /Szociális Demokrácia Pártja/ elnökének üzenetét: Románia és Magyarország realista erői sikerre vihetik a két ország közötti kapcsolatok normalizálását, beleértve az alapszerződés megkötését. Megelégedéssel fogadja az MSZP álláspontját, hogy történelmi kibékülésre van szükség. Oberfrank Ferenc, a külügyminiszter kabinetfőnöke kijelentette: számos kérdés fogalmazódott meg benne a hírrel kapcsolatban, vajon kik a realista erők, megfelel-e a nemzetközi diplomáciai szokásoknak, hogy egy nagykövet adjon át pártüzenetet és azt kommentálja? /Magyar Hírlap, Új Magyarország, febr. 1./
1994. március 10.
Horn Gyula, az MSZP elnöke márc. 10-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki az MSZP meghívására érkezett Budapestre. Egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarság ügye nem válhat a választási kampány részévé. /Magyar Nemzet, márc. 11./
1994. április 14.
Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ elnöke ápr. 14-én Szegeden találkozott Oliviu Ghermannal, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja elnökével. A találkozó a román fél kérésére jött létre. Történelmi megbékélésre van szükség a két ország között, mondta Horn Gyula a tárgyalás után. A sérelmeket félre kell tenni. Az MSZP elnöke szeretné, ha megszületne a nemzetiségi törvény, ha a magyar nyelvű oktatásnak lennének jogi garanciái. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17., Magyar Nemzet, Népszabadság, ápr. 15./
1994. április 15.
Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke ígéretet tett: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a jövő évben pedig a Kárpótlási Hivatalt. /Magyar Hírlap, ápr. 15./
1994. április 19.
Horn Gyula, az MSZP elnöke megígérte, ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a következő évben pedig a Kárpótlási Hivatalt. - Az MDF külügyi szóvivője kijelentette: az MSZP, az SZDSZ és a Munkáspárt - vélhetően összehangolt módon - a választási kampányban pártcéloknak veti alá Magyarország alapvető külpolitikai érdekeit. Ez a magatartás súlyosan sérti Magyarország biztonságát, rontja a szomszédos országokban élő magyarság helyzetét, gyengíti az ország tárgyalási pozícióit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1994. április 21.
Oliviu Gherman, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártjának elnöke elmondta, hogy folytatják a Horn Gyulával, az MSZP elnökével elkezdett párbeszédet, a kérdések megvitatására szakértői csoportokat hoznak létre és a választások után Aradon újra találkoznak. /RM., ápr. 21./
1994. április 21.
Több román lap a "szocialisták találkozójának" nevezte Horn Gyula MSZP-elnök és Oliviu Gherman SZDP-elnök Szegeden történt találkozóját. Különösen elégedetten nyugtázzák, hogy az MSZP egyetért a határok sérthetetlenségére vonatkozó fejezetnek a szerződésbe foglalásával. /Új Magyarország, ápr. 21./
1994. április 26.
A nemzeti érdeket veszélyezteti és nem állja meg a helyét Horn Gyula nyilatkozata, amely szerint Antall József 1989-ben szabadcsapatok Romániába küldését szorgalmazta, nyilatkozta Jeszenszky Géza külügyminiszter. Valójában azt javasolták Antall Józseffel közösen, hogy kérjenek segítséget nyugattól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1994. április 28.
Tőkés László nyílt levéllel fordult Magyarország választás előtt álló pártjaihoz. A határon túli magyarság osztatlanul egyetért néhai Antall József miniszterelnök 15 millió magyarra vonatkozó, programértékű kijelentésével és megütközéssel fogadja az antalli mondást elutasító megnyilvánulásokat. Értetlenül nyugtázzák Horn Gyula pártelnök szavait az idézett Antall József-kijelentésre: tartózkodni fog az olyan megnyilvánulásoktól, melyek irritálják a szomszédokat. - Egyetért a történelmi megbékéléssel, azzal azonban nem, hogy a történelmi sérelmek felhánytorgatása a politikában csak indokolatlan feszültséget okozhat. Tőkés László nem ért egyet azzal, hogy azonosan értékelik a román és magyar szélsőséges megnyilvánulásokat. /Népszabadság, ápr. 28./ Horn Gyula ugyanebben a számban reagált: a határon túl élő magyarság helyzetén csak akkor lehet javítani, ha normális kapcsolatot alakítanak ki a szomszédos országok politikai erőivel. - Egy cikk kommentálja Tőkés László levelét a lapban /Kis Tibor: Oldás és kötés/: kétségbe vonja, hogy joga van-e össznemzeti megközelítésben beszélni, ezenkívül Tőkés László beavatkozik egy más ország belügyeibe, levele sértő, politikai pamflet, választási agitáció, durván támad, a püspök nem képviseli a romániai magyarság egészét. /Népszabadság, ápr. 28./
1994. április 28.
A Magyarok Világszövetsége, az Erdélyi Szövetség, A Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség közös nyilatkozatban ítélte el Horn Gyulának, az MSZP elnökének a nyilatkozatát: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Belgrádban működik a Szerbián Kívüli Szerbek Minisztériuma, akkor miért nem működhet Magyarországon a határokon túli magyarság gondjaival foglalkozó titkárság? /Magyar Nemzet, ápr. 28., Új Magyarország, ápr. 30./
1994. május 2.
Magyarország népe népszerűtlenségre ítélne olyan kormányt, amely mostohán bánik a határon túli magyarsággal, nyilatkozta Tőkés László a Pesti Hírlapnak. Elfogadhatatlannak tartja Horn Gyula MSZP-elnök tervét, a Határon Túli Magyarok Hivatalának felszámolását. - Mindig visszautasították azt a magyarellenes propagandát, hogy az RMDSZ Budapest irányításával működik, most pedig Horn Gyula muníciót szállít a nacionál-kommunista magyarellenes diverzió számára az 1989-es magyar szabadcsapatokra utalásával. - A Transsylvania Alapítvány elleni támadás a 168 Óra hetilapban, a román ultranacionalisták gyalázkodásai, a Református Világszövetségnek az Egyetemes Magyar Református Zsinatot irredentizmusnak minősítő állásfoglalása egy tőről fakadnak. /Pesti Hírlap, máj. 2./
1994. május 4.
Előzetes tanácskozás, felhatalmazás nélkül senkinek sincs joga "össznépien" nyilatkozni, hangoztatta Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a Népszabadságnak tudósítójának Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének Magyarország választásra készülő pártjainak leveléről. Neki is van vitája Horn Gyula némely kitételével, de nem hiszi, hogy ezeknek ilyen formájú megvitatása az érdemi megoldást szolgálná. /Népszabadság, máj. 4., Tőkés László nyílt levele: Népszabadság, ápr. 28./- A Romániai Magyar Szó átvette Tőkés Lászlónak ezt a nyílt levelét a Népszabadságból, Horn Gyula válaszával és Kis Tibornak a püspököt elítélő kommentárjával együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
